udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Névmutató:
Tabara, Cristian
2002. március 8.
Rendkívüli esemény történt: március 3-án magyar történésznek is alkalma nyílott román tévéműsorban véleményt mondani a múlt vitatott kérdéseiről. A bukaresti Humanitas Ungurii címen román nyelven adta ki Paul Lendvay bécsi magyar közíró könyvét, erről szólt Cristian Tabara, a Pro TV népszerű sztárjának szokásos vasárnapi rovata. A ProTV Demény Lajos akadémikust, Kereskényi Sándor szenátort és Bogdan Murgescu tudományos kutatót hívta meg a beszélgetésre. Demény Lajosnak alkalma nyílott egy román tévéműsorban román közhelyeket, legendákat szertefoszlatni. Ezt ugyan a maguk háza táján megtették egynémely kiátkozott román tudósok is, mint például Lucian Boia, Giurescu, Constantiniu professzorok, de objektív szemléletű könyveik csak egy szűk értelmiségi réteghez jutottak el. Mi az igazság a Hunyadiak román származásáról? Demény: Mátyás király édesanyját Szilágyi Erzsébetnek hívták. Mi az igazság, hogy erdélyi románok csak jobbágyok lehettek. Demény: nem igaz, mert közülük is kerültek ki nemesek, politikusok, neves értelmiségiek. Demény: egyetlen épeszű magyar sem képzeli már határmódosítással megváltoztatni a múltat. Erdélyt egyébként hétmillió románnal együtt kellene a tízmilliós Magyarországhoz csatolni. A műsor kritikus pontja természetesen a dák–román kontinuitás volt. Demény Lajos: nem azon kell rágódni, ki volt itt előbb, hanem bemutatni a dokumentumokat, régészeti leleteket, a demográfiai, nyelvészeti, antropológiai érveket, és ezáltal kiiktatni a kliséket. Erdély népessége a honfoglalás idején... Itt a felvétel montírozói elvágták a képet és a hangot, hogy a műsor beilleszkedjék az egy órába. Csak a későbbiekben sikerült Demény Lajosnak némely utalásokat tenni tévhitekre, rossz beidegződésekre, veszélyekre. A középkorban nem nemzetek, hanem vallások és rendek voltak, tehát Hunyadi János nem magyarokat, románokat vagy szerbeket védelmezett, hanem a keresztény világot. A másik nagy veszély, amire Demény figyelmeztette a történészeket: társadalmi konfliktusokból ne gyártsanak nemzeti felszabadítási harcot. /Barabás István: Magyarok nyilai román képernyőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2007. november 23.
Évek óta mondják: Tőkés László jobban tenné, ha a templomban maradna, a politika nem illik egy paphoz. Azt azonban ritkán hallani, mit keres Cristian Tabara a televízióban miközben pap, vagy Sergiu Nicolaescu a parlamentben, miközben rendező. Nem beszélve Markó Béláról, aki elsősorban költő. A megboldogult Teoctist pátriárka is jelentős politikai szerepet vállalt. Tőkésnek akadnak bőven hibái. De a legnagyobb „hibája” az, hogy 1989 decemberében egy fejjel kimagaslott a tömegből. Ezt a fejet a romániai magyar kisebbség felülről szerveződött „legitim” szervezetének minden igyekezete ellenére még nem sikerült levágni. /Vincze Gyula: Ejh, döntsd a Tőkést! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
lapozás: 1-2